Reggel kihagytam a sportot, a tegnapi millió lépés (na jó, csak 30ezer) még igencsak a lábaimban van 🙂
Reggelinél ma teli volt a pár asztal, éjszaka is hallottam, hogy most sokkal több szoba teli van, mint eddig – nem aludtam valami jól.
Ma az utolsó állomásunk, Gallipoli felé vesszük az irányt. Mivel már majdnem mindent láttunk, lemegyünk most a másik tengerpartra a Jón tengerhez és ott nézünk meg 1-2 strandot. Ebédre tengeri sünt szeretnénk végre enni.
Elsô állomás Campomarino volt. Itt is még vihar elôtti csend állapot uralkodik 🙂 nagyon kellemes.
Port Cesareo lett a következô állomás, itt láttunk pár éttermet, ami nyitva is van. A tengeri sün így most kimarad, de tengeri herkentyûs tészta lesz helyette. Azért tömeg itt sincs… Rajtunk kívül még egy pár.
Finom tészta, egy üveg rose bor, majd fagyi, espresso… La dolce vita, mi más 🙂
Ezután egy kis sétára megálltunk egy nemzeti parkban, szintén tengerparton, lesétáltunk a vízhez de mivel nincs nálunk törülközô, nem fürödtünk, maradunk a túránál.
Még Gallipoliba érkezés elôtt meg akartuk nézni a strandot ahova holnap készülünk, de fizetni kellett volna a parkolásért, inkább hagytuk.
Gallipoliban a szállásunk megint egy régi palazzo b&b-vé átalakítva, a szoba olyan mint egy múzeum 🙂
Gyors zuhany és még vacsi elôtt benézünk az óvárosba, ami egy külön szigeten van.
Kicsit felfedeztük a terepet, kisebb belváros, mint eddig, szokás szerint inkább francia turisták. Megittunk egy aperitifet, ami mellé majdnem egy egész elôételt kaptunk nasizni.
Utána visszaséta, a mai vacsora a szállástól nem messze, az újabb városrészben van. Ismét nagyon jót ettünk, egy friss burrata elôételnek, egész frissen készítve isteni.
A teraszunkon végeztük az estét, nagy zsibaly van az utcán.
Hans & Orsi 