Én jól vagyok mára, Hans még mindig lázas, úgyhogy a betervezett Blue Mountain túrát inkább nem csináljuk. Ma persze nem esik. Én elmegyek futni, aztán majd meglátom, mit tudok/tudunk csinálni. Futás jó volt, 8,5km ma, de azért még én is érzem a fáradtságot a tagjaimban. Mivel ma tényleg szép idő van, elmegyünk a Royal National Parkba kicsit sétálni és elüldögélni.
Na Hans ezt a sétát meg üldögélést kicsit másképp gondolta 🙂 4 km egy irányba, most ebédszünet (megettük a tegnap készített szendvicseket). Maga a séta nem volt egy nagy szám, ütközben még madarakat is alig láttunk. A visitor center/ picnic area viszont tele van nyugdíjasokkal (ide el lehet jönni autóval is), meg van itt rengeteg kakadu, kormorán, ezek a kék-fekete csirkék (kiderítettük: Australasian Swamphen).
Egy kávéval elüldögélünk az árnyékban, felkészülve a visszaútra ami rengeteg lépcsőt felfelé jelent.
Észrevettük aztán, hogy lehet itt csónakokat meg kenukat bérelni, és mivel csendesnek és szépnek tűnt a folyó, béreltünk egy órára egy kenut. Nagyon jó döntés volt, jó kis program lett végülis ez a kirándulás. Sajnos a beharangozott echidna-kat nem láttuk (ez még hiányzik a listánkról), de gyönyörű nyugodt volt a folyó, alig voltak más csónakosok, sok madár volt.
Vissza aztán a 4km-es sétán, dombnak fel. Az elején nem részleteztem, de a metróállomás és a nemzeti park között hajmeresztő vállalkozás átkelni a highway-en. Itt megint látszik, hogy nem túlságosan számítanak gyalogosan érkezőkre, mindig ki kellett várnunk hogy egyik irányba pirosat kapjanak. Még jó hogy volt itt pont egy kereszteződés, máskülönben egyből utazhattunk volna vissza a vonattal séta nélkül…
Mindegy, megoldottuk, 10 percet vártunk a vonatra, egy óra az út.
Este aztán újból pakolás, otthon eszünk egy pie-t, csak fel kell melegíteni, mosunk itt még egy utolsót, aztán pihi.
Holnap délben repülünk Brisbane-be, de nem megyünk a városba, csak felvesszük az autót, Noosa-ba tartunk. Útközben a Glass House Mountain-nél teszünk egy túrát.
Hans & Orsi 